FÓRUM
EU csatlakozás kérdései, kamarai érdekvédelem a
földmérés, térképészet és térinformatika területén

Összeállította:
Dr. Csemniczky László, a tagozat elnöke

2004. január 17-én a BME Általános és Felsőgeodézia Tanszékének Oltay Károly tanszékvezető professzorról elnevezett előadótermében fórumot tartott a Földmérési, Térképészeti és Térinformatikai Tagozat.

A sikert előre vetítette a majdnem megtelt előadóterem (112 résztvevő), a meghívott előadók személye, az előadások témaköre, valamint az előzetesen beküldött kérdések.

Az alábbiakban megkíséreljük összefoglalni az öt órás rendezvényen történteket és egyúttal kitérünk a szakterület aktuális problémáira is.

A résztvevőket üdvözölte Dr. Ádám József egyetemi tanár, a fórumnak helyt adó tanszék jelenlegi vezetője.

A jelenlévők megemlékeztek a nemrégen elhunyt Dr. Sárdy Andorról, a Budapesti Műszaki Egyetem Általános Geodézia Tanszékének tanáráról, akivel a geodéziai oktatás évtizedeken át meghatározó egyénisége távozott.

A tagozat elnökének nyitó beszámolója ezúttal rendhagyó volt. Az elmúlt év tevékenységének részletezése helyett a tagozat és az egész szakterület évek óta megoldásra váró problémái közül vetett fel néhányat, jelentős részben az előzetesen beérkezett kérdések és a szakmai körökben gyűjtött tapasztalatok alapján. Kérdést mindegyik előadó kapott és ezekre - az előadásukat kiegészítve vagy módosítva - igyekeztek válaszolni is és a Fórum végéig kitartottak.


A Magyar Mérnöki Kamara képviseletében Dr. Kováts Gábor  elnök tartott bevezető előadást és tájékoztatott a kamara 2002. áprilisában elfogadott stratégiájáról. A stratégia alapvető célkitűzéseinek jelentős része még nem valósult meg, de a lehetőségek egyre szélesebbek.

Lehetőséget jelent a Magyar Szakmai Kamarák Érdekegyeztető Fóruma, amelynek vezetését jelenleg a kamaránk látja el. Ugyancsak a Magyar Mérnöki Kamarára hárul ebben az évben az újjáalakult Reálértelmiségi Tanács (RET) soros elnöki tisztje. Az elismertség tehát javul, de ezt a lehetőséget ki is kell használni, a véleményeknek és állásfoglalásoknak a médián keresztül el is kell jutni a politikusokhoz és a társadalomhoz.

Kamaránk igen intenzíven foglalkozik a mérnökképzéssel, a RET a teljes reálértelmiségi felsőoktatással a szakmai kamarák fóruma pedig a teljes felsőoktatási rendszerrel.

Érdekérvényesítés, szakmai önigazgatás és partnerség a kamarai stratégiánk három fő célkitűzése. A jogszabályalkotás területén a kamara pozíciói érezhetően javulnak. A közbeszerzési törvény és a most készülő új építési törvény esetében kezdeményező szerepe volt a kamaránknak. A jogosultsági rendszer EU konformmá alakítása területén komoly a lemaradásunk. A rendezést jelentősen hátráltatja, hogy a mérnöki terület hat minisztériumhoz tartozik.

Egy írásban érkezett észrevétellel egyetértve az előadó megállapította, hogy a jogosultság nélkül végzett mérnöki tevékenységet a jelenlegi szabálysértés kategóriából indokolt lenne a bűncselekmény kategóriába sorolni. A bűncselekménynek minősített "zugirászathoz" hasonlóan a "zug mérnöki tevékenység" is bűncselekmény kellene, hogy legyen. Ezzel mindenki egyetért, de előrelépés egyelőre nem történt, ezért tovább kell harcolni. Sajnálatos, hogy munkarészek átvételekor az átvevő sok esetben nem ellenőrzi a minőségtanúsító kamarai tagságának és jogosultságának meglétét és ez visszaélésekre ad lehetőséget. A kamara csak a tagjai ellen tud eljárást indítani és esetleg kizárással élni, további lehetőség szabálysértési eljárás kezdeményezése, ami kevés, de több mint semmi és ismételhető is. Ezért szükséges, hogy a tagság adatokkal alátámasztva jelezze a megyei kamarák felé az ilyen jelenséget.


Dr. Berczi Norbert, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakterületet felügyelő jogi és igazgatási helyettes államtitkára az Európai Unió területalapú agrártámogatásának földmérési és térképészeti feladatairól tartott előadásában felhívta a figyelmet a Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer (MEPAR) fontosságára. Az EU költésvetésének közel 50%-át a közös agrárpolitika finanszírozására fordítják. Ennek nagyobb része az un. normatív garanciaalap, ami a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő gazdálkodókat külön pályázat nélkül megilleti. A kifizetésekhez jelentős ellenőrzési mechanizmusként kapcsolódik az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer.

A támogatások alapegységét a mezőgazdasági parcella hektárban kifejezett értéke képezi, amely az egy gazdálkodó által azonos módon használt (pl. egyféle növénnyel beültetett) területegységet jelenti, tehát a földrészlet jogi határához nem illeszkedik. Ezen parcellák azonosítását szolgálja a MEPAR ortofotó rendszer. A kifizető ennek segítségével győződhet meg arról, hogy a gazdálkodó kérelmében megjelölt tábla a valóságban létezik-e. A folyamatban mintegy 300 ezer gazdálkodó vesz részt, akik az ortofotókon kell, hogy megjelöljék az általuk 2004. évben használni kívánt területet. Ezekhez kataszteri fedvény is tartozik az azonosítás megkönnyítése érdekében.


Apagyi Géza, az FVM Földügyi és Térképészeti Főosztályának vezetője előadásában hangsúlyozta a térinformatika földügyi szakigazgatás területén betöltött szerepét és fontosságát az EU csatlakozás feladatainak megoldásánál. A valóban szakszerű és megbízható térinformatikai rendszerek alapja a geodéziai alappont hálózat és a korszerű ingatlan-nyilvántartás. Az ezen a területen mutatkozó és a tulajdonbiztonságot is veszélyeztető anomáliákra érzékeny a társadalom és ezekkel foglalkozik szívesen a média is.

Az előadás a továbbiakban áttekintést adott a földügyi szakigazgatás helyzetéről a csatlakozás évében. A vízszintes és magassági alaphálózat fejlesztési feladataira igényelt 2 milliárd forint helyett ennek csupán negyedrészével számolhat a szakterület. Sajnos ez negatívan hat az országos aktív GPS alapponthálózat fejlesztésére is. A Nemzeti Kataszteri Program (NKP) jövőbeni munkálatainál a gyorsaság vált lényegesebb szemponttá az igényességgel szemben. Ez a meglévő kül- és belterületi alaptérkép állomány digitális átalakítását jelenti 2007. végéig az ország teljes területére. Ez tehát minőségjavulást nem jelent, hiszen a meglévő hagyományos térképállomány hiányosságai közismertek, azon a digitalizálás nem javít. Mintegy 50 ezer hektár területen, ahol az alaptérkép állomány teljesen elavult, új felmérést terveznek a DAT szabályzat szerint. Ahol önkormányzati társfinanszírozás lehetséges, a korábbi gyakorlatnak megfelelően helyszíni méréseken alapuló digitális térképkészítés lesz. Az új NKP feladatok végrehajtásának döntő része a vállalkozókra, a földhivatalokra és a Földmérési és Távérzékelési Intézetre (FÖMI) hárul.

Az NKP program menedzselése tekintetében három szempont (minőség, határidő, optimális ár) fog érvényesülni. A külföldi vállalkozások kizárása nem lehetséges, de a megfelelő referenciák szigorú megkövetelése feltétlen előnyt kell, hogy jelentsen a hazai vállalkozások számára. Fontos szempont, hogy szakmai műszaki garanciákat biztosító földmérő vállalkozások végezzék az NKP feladatait.

Az NKP keretében eddig elkészült adatállományok (80-nál több település) forgalomba adása kevés kivételtől eltekintve még nem történt meg. Ezen sürgősen változtatni kell.

A szakmai szabályzatrendszer folyamatos javítása, korszerűsítése napirenden van, így a DAT szabályzatrendszer módosítása is rövidesen megtörténik.

Az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanok rendezése sajnos 2004-ben csak igen kis pénzügyi kerettel indulhat. 5-6 évig tartó feladatról van szó, költségigénye évi 1,2 milliárd forintra becsülhető.

Igen fontos a budapesti ügyirat feldolgozás hátralék mielőbbi eltüntetése, ebben a vidéki földhivatalok is segítenek és a félév végéig a hátralékot fel kell számolni.

A budapesti földhivatali zsúfoltság csökkentése napirenden van. A tulajdoni lap beszerzés vonatkozásában segít ezen néhány nagy üzletközpontban működő és országos elérést biztosító ügyfélszolgálat.


Simon Sándor a Nemzeti Kataszteri Program Kht. igazgatója előadásának első részében az NKP folyamatban lévő munkálatairól adott áttekintést.

A program folytatására, végrehajtásának felgyorsítására 2003-ban kormányhatározat született. Ennek értelmében a feladatra 9,8 milliárd forint hitelt kell biztosítani állami kezességvállalással. A pályázaton nyertes hitelező bank és a Kht között 2003. decemberben létrejött szerződés lehetővé tette a program indítását.

Szakmai szempontból a feladatokat három részre osztották: külterületi vektoros térképek, belterületi vektoros térképek, fővárosi kerületek. A végrehajtási ütemterv készítésekor fontos szempont volt, hogy a külterületi digitális térképeknek 2005. végéig el kell készülni, a hitelkeret évi lehívása közel azonos nagyságú legyen és a földhivatalok terhelése is lehetőleg egyenletes legyen.
A teljes feladat végrehajtásánál minden olyan földmérő vállalkozásra számítanak, amely rendelkezik megfelelő szakmai felkészültséggel, ingatlanrendező földmérői minősítéssel rendelkező szakemberekkel és minőségbiztosítással.

A Kht szeretné elérni, hogy a vállalkozók megtalálják egymást és földmérő alvállalkozó vállalkozások is be tudjanak kapcsolódni a munkába. Tervezik, hogy a Geodézia és Kartográfia című szakfolyóiratban folyamatos tájékoztatás jelenik meg az aktuális projektekről.


Az előadásokat közvetlenül követő felszólalások keretében Németh András  (Tolna megyei szakcsoportvezető, Paksi Atomerőmű) az elhangzott előadások alapján észrevételezte, hogy a szakmai irányítás földmérés alatt az ingatlan nyilvántartást érti és javasolta, hogy a főhatósági gondolkodásában jelenjen meg az ingatlanfejlesztés témaköre is, amely közelebb áll a mérnöki kamara gondolatvilágához is és tartalmazza a mérnökgeodéziát is.

A kamara elnöke felé felvetette továbbá, hogy ingatlanrendező földmérői minősítéssel rendelkező technikusok ismételten kapjanak lehetőséget kamarai regisztrációra. Ezzel számos, technikus vezette ingatlanrendező vállalkozás kamarai körbe kerülhetne.

Dr. Kováts Gábor  is szükségessnek tartaná, hogy a kamara foglalkozzon a technikusok kérdésével. Jelenleg erre nincs lehetőség, technikus tagozat létrehozása is indokolt lehet, külföldön van erre példa, de ehhez törvénymódosítás szükséges.

Szesztainé dr. Szent-Iványi Edit  javaslatot tett a kamarai hallgatói tagság bevezetésére és felajánlotta közreműködését ennek megszervezésében.

A régi nagy geodéták iránti tiszteletből jegyezzük meg, hogy a Fórum szünetét a résztvevők a tanszék közel száz éves komparátor termében, a Bodola Lajosról elnevezett teremben töltötték.


Az alábbiakban összefoglaljuk az előadásokat követő fórum fontosabb témáit.

A fórumon számos, kifejezetten szakmai jellegű kérdés és válasz is elhangzott, amelyek a Mérnök Újság olvasói többsége számára nem bír jelentőséggel. A Földmérési, Térképészeti és Térinformatikai Tagozat igény esetén rendelkezésre bocsátja a fórumon készült hangfelvételt (pl. a szakcsoportok, területi képviselők részére).

Tagozatunk következő fóruma már az EU csatlakozást követően lesz. Bízunk abban, hogy nem fog tovább csökkenni a munkaellátottságunk, és feladatunk is, hogy legalább olyan mértékben védjük az érdekeinket, ahogyan a leendő külföldi partnereink védik a saját érdekeiket a saját környezetükben.

A tagozat rendezvényei évről évre mutatják, hogy a szakterületet érintő valódi, napi problémák megtárgyalása iránt erős az igény. Köszönet illeti a fórum minden résztvevőjét, kiemelten a szakterület irányítóit, akik a hét végi időpontban is megjelentek és a fórum teljes időtartama alatt nagy aktivitással vettek részt a vitákban, nem kerülve az esetenként kellemetlen témákat sem.